From:
Sent: Friday, May 29, 2015 5:50 PM
To:
Subject: Na, csak még azt had mondjam el, hogy.....
Kedves Mindenki!
Őszintén megvallva eddig bármelyik pénteken ilyentájt itt kellett ülnöm az határozottan nem annyira esett jól… Most mégis nagyon nehezemre esik elindulniJ
Kimondhatatlanul köszönök Nektek mindent! Nagyon sokat kaptam TőletekJJJ Nehéz itt ülve nem elsírnom magam, ha eszembe jutnak a szuperebbnél szuperebb bulik, a rekorddal zárt negyedévek, elsőként megvalósított piaci eredmények, a projektek, a rengeteg nevetés, zsörtölődés, egymásnak feszülés, kibékülés, sírva röhögés, „együtt ebédek”, a hajnalig tartó táncolások, a legjobb ivópajtások, a limonádék és padlómatricák, Nektek kértem, ez csak két perc…
Sok fórumon emelték már ki, és tényleg: a magyar egy jó nagy és eléggé hangos családJJJJ és olyan jó Hozzátok tartozniJJJ
A hormonjaim miatt a fenti érzelgős sorokat hosszasan tudnám folytatni, de megkíméllek TiteketJ Egy szó, mint száz, nagyon nehezemre esik itt hagyni Benneteket, ugyanakkor kimondhatatlanul boldoggá tesz, ha arra gondolok, ami ezután vár rám.
Kívánok Nektek sok-sok kitartást és rekord negyedéveket, rengeteg nevetést, örömet, egészséget, finom pálinkákat, bográcsos kajákat, felejthetetlen bulikat és persze világbéke! Aztán meg úgyis ahogy repül az idő, hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy már megint együtt toljuk a szekeretJJJ de azért addig még jelentkezemJ és remélem Ti is!
Sokszor puszillak Benneteket!
K
