Sziasztok,

  távozásomkor írtam egy szuper elköszönős levelet a korábban lementett ex-kollégéktól beérkezett farewell-ekből.

Először ezt akartam beilleszteni, végül aztán átgondoltam a dolgot.

A szüleim mindig azt mondták, hogy az ember becsülje meg a középiskolában szerzett barátait mert utána már nagyon nehezen alakulnak ki mély és örökre tartó barátságok.

Sosem akartam ebben hinni és valóban az itt töltött idő alatt életre szóló barátságokat kötöttem… Befogadtatok és megmutattátok mit jelent egy több száz fős családban élni, dolgozni. Igazi barátok vagytok, és belőletek fogok erőt meríteni a mindennapok során.

Köszönöm h életem eddigi 4 legproduktívabb és legboldogabb (bár voltak napok amikor nem volt ez mindig annyira egyértelmű J ) évet Veletek tölthettem (erre xxxx világított rá a felmondáskor én ugyanis mindenki 3 évvel dicsekedtem).

Ezeket a múltkori levélből nyúltam bocsi J:

Elképzelhető, hogy az elején néhány embernek jobban fogok hiányozni mint az hitte volna, de ezt hamar kiheveritek ne féljetek és nem is ragályos.

Aki esetleg nehezebben vagy egyáltalán nem tud rajtam túl lenni az vagy különböző bódítós matériákba fojthatja bánatát vagy megtalál a Facebook-on illetve privát email címemen: @gmail.com

Egy vers mindenkinek András Lászlótól:

András László: Mikor van vége

Akkor van vége, amikor vége van.
És nem akkor van vége, amikor befejeződik, mert ha vége van, akkor még folytatódhat ugyan, de ez nem jelent semmit.
És nem akkor van vége, amikor másutt (máskor, mással etc.) basznak, hanem amikor vége van.
És nem akkor van vége, amikor észreveszik, hanem amikor vége van, és nem is akkor, mikor kimondják vagy kigondolják vagy elhiszik vagy meglátják, hanem amikor vége van.
És nem akkor, amikor valami új elkezdődik, mert attól, hogy vége van, még nem kezdődik el semmi sem.
Vége nem akkor van, amikor szakítanak, otthagynak, összevesznek, elmennek, lelépnek, kirúgnak, kiugranak.
Akkor van vége, amikor vége van.

Amikor vége van, akkor van vége.
Nem akkor van vége, amikor már nincs értelme, mert amikor már nincs értelme, akkor még lehet nagyon sokáig és nagyon rosszul.
Nem akkor van vége, amikor befejeződik, mert lehet, hogy mikor befejeződik, még egyáltalán nincs vége.
Nem akkor van vége, amikor véget akarnak vetni, mert amikor véget akarnak vetni, akkor még javában tart.
Nem akkor van vége, amikor valami új elkezdődik.
Attól, hogy valami új elkezdődik, még nem lesz vége, mert talán éppen ahhoz kell a valami újnak elkezdődnie, hogy ne legyen vége.
Nem akkor van vége, amikor minden érv a mellett szól, hogy vége van, és nem akkor, amikor ezeket az érveket fel is sorakoztatják.
Akkor van vége, amikor vége van.

Ha szerdán délután háromkor vége lett, attól még lehet, hogy este hatkor, vagy csütörtök reggel ismét úgy érezzük, javában tart, és csak két évvel később, kedden délelőtt tízkor leszünk benne biztosak, de vége nem akkor van, amikor biztosak leszünk benne, hanem amikor vége van.
És lehet, hogy közben még azt hisszük néha, hogy úgy van, mint régen, pedig dehogy.
Mindig úgy van, ahogy most van, most pedig vége van.
Amikor vége van, akkor nehéz.
Ezért van az, hogy egyesek abbahagyják, mielőtt vége lenne, mások viszont továbbcsinálják, amikor már rég vége van.

És még egy kis jótanács:

·         hallgassatok dárét, techno-t, tech-house-t és mindent, ami elektronikus

·         nézzétek kortárs festészetet

·         olvassatok kortárs irodalmat

Köszi mindent tényleg és VISZLÁT! J

Üdv,

 GB